Nagy globlis lehlsek 
A Fld trtnete sorn legalbb ngy olyan nagyobb globlis lehls volt, amikor a jgkorszakok uralkodtak.


A legkorbbi felttelezett globlis lehls a 2,7-2,3 millird vvel ezeltti idszakban volt, a proterozoikum idszak elejn. 


A msodik, melyrl mr bizonytkok is vannak, a krlbell a 800-600 milli vvel ezeltti korszakban kvetkezett be, s taln ez volt minden idk leghidegebb idszaka a Fldn. Ebben a korban a tengervz egszen az egyenlti terletekig befagyott, ezt nevezzk a jgbolyg kornak. Valsznleg ezutn az idszak utn trtnt a fajok kambriumkori hirtelen fejldse. 


Egy kisebb globlis lehls ksznttt be 460-430 milli vvel ezeltt, az ordovcium idszak vgn. 


Nem voltak ugyan jgkorszakok, de a sarki jgsapkk tbbszr igencsak kiterjedtek a 350-260 milli vvel ezeltti idszakban, a karbon s a korai perm idszak alatt. 


Az utols globlis lehls 40 milli ve kezddtt, amikor jgtakar al kerlt az Antarktisz, a pleisztocn idszak alatt pedig (kb. 3 milli ve) megjelent a jgsapka az Arktisz terletn is. Azta a jeges terletek terjeszkedse s visszahzdsa 40000 ves  100000 ves peridusonknt trtnik. Az utols jgkorszak kb. 10000 ve rt vget. 


A globlis lehlsek kztt voltak tbb milli ves, az egsz Fldn nagyon meleg, szinte mindentt trpusi hmrsklet idszakok. De a globlis lehlsek idszakain bell (legalbbis a mostani utolsban) szintn voltak jelents felmelegedst hoz interglacilis szakaszok. Ilyen volt pldul az utols jgkorszakot megelz Eem interglacilis kor (130-110 ezer vvel ezeltt). 



A glacilis( s interglacilis( 
korok neve
Az utols 2 milli vben (pleisztocn s holocn) a kvetkez glacilis s interglacilis peridusok kvettk egymst. A listn lefel haladva haladunk vissza az idben.
? Flandriai (interglacilis)
? Wrm (glacilis)
? Eem (interglacilis)
? Riss (glacilis)
? Holstein (interglacilis)
? Mindel (glacilis)
? Cromer (interglacilis)
? Gnz (glacilis)
? Waal (interglacilis)
? Eburon (glacilis)
? Tegelen (interglacilis)
? Brggen (glacilis)




     ( Glacilis  jgkorszak
     ( Interglacilis  jgkorszakok kztti kor



1. oldal

