Kirlysgok a mai Eurpban

Orszg
Belgium
Dnia
Luxemburg 
Hollandia
Norvgia
Spanyolorszg
Svdorszg
Nagy-Britannia
Minillamok

Informcik
1831. jlius 21-tl kirlysg hivatalosan, miutn kivvta fggetlensgt az Egyeslt Nmetalfldi Kirlysgtl.
Dniban a kirlysg intzmnye egszen a 10. szzadig, a vikingek idejig nylik vissza.
A korbban Napleon ltal annektlt Luxemburg 1815. jnius 9-e ta fggetlen s nll nagyhercegsg.
A nmetalfldi orszg 1581-ben Ht Egyeslt Holland Tartomny Kztrsasga nven nyilvntotta ki fggetlensgt a Spanyol Kirlysgtl.
Norvgia 872-es ltrejtte ta a kirlysg intzmnye folyamatos, s az orszg egysges s tbb-kevsb fggetlen, habr tbb uniban is rszt vett.
Az 1978. vi alkotmny bevezetse utn az orszg llamformja alkotmnyos monarchia lett.
A svd monarchia llamisgnak trtnete Dnihoz hasonlan a 10-11. szzadig nylik vissza.
Anglia 871-ben ltrejv kirlysga s a 843-tl ltez Skt Kirlysg hosszas hborzst kveten hivatalosan 1603-ban lpett perszonlunira.
Eurpa hat minillambl ngyben tallhat monarchikus llamforma: Andorrban, Liechtensteinben, Monacban s a Vatiknban.

Belga Kirlysg

Fvrosa: Brsszel
Uralkod: Flp kirly
Npessg: 11150516 f (2014. jan. 1.)

Dn Kirlysg

Fvrosa: Koppenhga
Uralkod: II. Margit dn kirlyn
Npessg: 5707251 f (2016. jan. 1.)
