Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.
Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az itt élő népek népvándorlásokat és inváziókat szenvedtek el, pl. az ókorban a kelták, a kora középkorban a germánok, frankok, majd a szaracénok és normannok által. Itália egyesítése (1870) előtt több hercegségből (pl. Firenze, Milánó, Pisa) és köztársaságból (pl. Velence, Genova, Amalfi), valamint a pápai államból állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a világháborúk alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai Olasz Köztársaság.
Olaszország ma a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 8. legnagyobb GDP-jével és a 28. legnagyobb emberi fejlettségi indexével. A G7 tagja, az Európai Unió és a NATO egyik alapítója.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Az 1948. január elsején életbe lépett alkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság.
Köztársasági elnök (Presidente della Repubblica): A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel. A kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő. 2015. február 3. óta Sergio Mattarella az államfő. A köztársaság kikiáltása óta ő a tizenkettedik e tisztségben. A köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása. Ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnöke is. Jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése. E hatáskörök többnyire formálisak.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A Parlament két kamarából áll: a Szenátusból (felsőház) és a Képviselőházból (alsóház). A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkező állampolgár, aki betöltötte a 40. (szenátoroknál) illetve 25. (képviselőknél) évet.
A 315 tagú Szenátust (Senato) tartományi alapon választják. Egyik tartománynak sem lehet hétnél kevesebb szenátora, ez alól kivétel Molise, amelynek kettő és Valle d’Aosta, amelynek egy szenátora van. Örökös szenátusi tagok ezenfelül a volt államfők és néhány kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A Szenátus elnöke Franco Marini (Kereszténydemokrata Párt), székhelye Rómában, a Palazzo Madamában található.
A 630 tagú Képviselőházat (ún. Camera dei Deputati) közvetlenül választják az állampolgárok. Elnöke Fausto Bertinotti (Rifondazione Comunista), székhelye a Palazzo Montecitorio épületében, Rómában található.
A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni ahhoz, hogy érvénybe lépjen. A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. A képviselőház elnöke Pierferdinando Casini, a szenátusé Marcello Pera. A képviselőket mentelmi jog illeti meg, tehát nyomozás vagy vád alá csak akkor kerülhetnek, ha ehhez előbb a parlament hozzájárult. Jogszabályokat nemcsak a parlament hozhat, hanem a tartományi tanácsok és a helyi önkormányzatok is. Ezeket azonban 60 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mert ha nem, érvényüket vesztik.
Közigazgatási beosztás
A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község (comune), amelyek együttese alkotja a megyét (provincia). A megyék régiókat (regione) alkotnak. Olaszország 20 régióra oszlik, amelyek közül a körrel jelöltek széles körű autonómiát élveznek.
Abruzzo	Regione Abruzzo
Basilicata	Regione Basilicata
Calabria	Regione Calabria
Campania	Regione Campania
Emilia-Romagna	Regione Emilia-Romagna
Friuli-Venezia Giulia	Regione Friuli–Venezia Giulia *
Lazio	Regione Lazio
Liguria	Regione Liguria
Lombardia	Regione Lombardia
Marche	Regione Marche
Molise	Regione Molise
Piemont	Regione Piemonte
Puglia	Regione Puglia
Szardínia	Regione Sardegna *
Szicília	Regione Sicilia *
Toszkána	Regione Toscana
Trentino-Alto Adige	Regione Trentino-Alto Adige/Südtirol *
Umbria	Regione Umbria
Valle d’Aosta	Regione Valle d’Aosta/Vallée d’Aoste *
Veneto	Regione Veneto
Népesség
Az ISTAT (Olasz Statisztikai Iroda) 2011. évi adatai szerint az ország lakossága 60 813 326 fő, amivel Olaszország az Európai Unió harmadik (Németország, és Franciaország után), a világ 23. legnépesebb országa.
A népességszám növekedése a bevándorlóknak és az emelkedő átlagos élettartamnak (jelenleg 79,81 év) köszönhető. A lakosság rohamosan öregszik, már ma öt lakosból egy nyugdíjas, és ha ez folytatódik, akkor 2050-re Olaszország lakossága a jelenlegi háromnegyedére csökkenhet.
Európában ebben az országban az 5. legnagyobb a népsűrűség, ami 195 fő/km². A népsűrűség Észak-Olaszországban, Lombardiában és Piemont tartományokban a legnagyobb. Itt él az olasz lakosság egynegyede. A milánói agglomerációban több mint 7,4 millió fő lakik.
		1981	1991	2001	2005	2014
1.	Róma	2 840 259	2 775 250	2 546 804	2 547 677	2 872 021
2.	Milánó	1 604 773	1 369 231	1 256 211	1 308 735	1 337 155
3.	Nápoly	1 212 387	1 067 365	1 004 500	984 242	978 399
4.	Torino	1 117 154	962 507	865 263	900 608	896 773
5.	Palermo	701 782	698 556	686 722	670 820	678 492
6.	Genova	762 895	678 771	610 307	620 316	592 507
7.	Bologna	459 080	404 378	371 217	373 743	386 181
8.	Firenze	448 331	403 294	356 118	366 901	381 037
9.	Bari	371 022	342 309	316 532	326 915	327 361
10.	Catania	380 328	333 075	313 110	304 144	315 601
Legnépesebb városok (agglomeráció nélkül)
Gazdaság
Gazdasága az EU-n belül a harmadik legnagyobb, de komoly problémáktól szenved és az éves növekedési ráták elmaradnak az EU átlagától. Az országot különösen megviselte a 2008-ban kirobbant világválság.
Az olasz gazdaság és életszínvonal jelentős észak-déli megoszlást mutat: Észak- és Közép-Olaszországban az egy főre jutó átlagos GDP meghaladja az EU átlagát, míg Dél-Olaszország egyes régiói és tartományai ennél drámaian alacsonyabbak.
Olaszországban a dolgozó népesség száma 24 millió fő. 9 millió munkás 3 nagy szakszervezethez tartozik:
Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL) – kb. 4,6 millió tag
Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori (CISL) – kb. 3 millió tag
Unione Italiana del Lavoro (UIL) – kb. 1,4 millió tag.
Mezőgazdaság
A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Gabonatermesztésében számottevőbb a tészta készítésére alkalmas kemény (durum-) búza. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat, gyakran elegyítik fás kultúrákkal a szántóföldeket (jellegzetes olasz kevert kultúra).
Szőlő termesztésében első a világon, olívaolaj-előállításában 2. a világon, de a nagy belső fogyasztás miatt rossz termés esetén ebből importra is szorul. Az ország mandulatermése adja a világ termésének közel 1/3-át.
A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, az olajfa termesztése, nevelése. A paradicsom termesztésében kiemelkedik.
Az állattenyésztés szerepe nem jelentős. A szarvasmarhát és sertést inkább északon, juhot és kecskét inkább délen tenyésztik, szárnyasokat az egész országban. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése.
Ipar
Bányászata: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található.
Energiagazdasága: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését (lásd még: GALSI földgázvezeték).
Feldolgozóiparának központjai ágazatok szerint:
vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Taranto, Siracusa
színesfémkohászat: Velence – Porto Marghera
autógyártás: Milánó az Alfa Romeo, Torino a Fiat és a Lancia gyáráról nevezetes, Maranello a Ferrariról, Modena a Maseratiról, Bologna pedig a Lamborghini-ről is ismert.
hajógyártás: Genova, La Spezia, Nápoly, Livorno, Viareggio, Ancona, Messina, Palermo
mozdony- és vagongyártás: Milánó, Verona, Nápoly, Cagliari
repülőgépgyártás: Torino, Varese
kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
vegyipar: Milánó (Montedison, Pirelli)
Az ország a divatáru készítésének fellegvára. Textilipari centrumai: Milánó, Torino, Varese, Bergamo, Cremona. Cipőipara ugyancsak világhírű.
A könnyűgépek, villamos készülékek gyártása az utóbbi időben nemzeti iparrá vált. Hűtők, mosógépek termelésében a világ élvonalában áll. Jelentős még az iroda- és számítógépek gyártása.
